A JÓGÁRÓL

„Jógának azt a folyamatot nevezzük mely összekapcsolja az embert a Legfelsőbbel.”

Bhaktivedanta Swami Prabhupáda írja ezt a védikus irodalom kiemelkedő alkotásához a Bhagavad-Gita-hoz fűzött kommentárjában. A Legfelsőbbet pedig a védikus írások szerint is többféle módon érhetjük el. Olyan út ez mint a hegymászóé aki többféle utat választhat a hegy oldalán a csúcs irányába, mindegyik felfele vezet, egyik könnyebb másik esetleg nehezebb. Az astanga jóga egy ilyen út, nevezik a jóga létrájának is, melyet Patanjali foglalt írásba, Yoga sutra címen. Ö talán a legismertebb név akiről az astanga jógafilozófia kapcsán hallhatunk, és a nyugati ember is ismer. Paradox módon ugyanakkor arról a „jógáról” ami nyugaton közismert mint egyfajta testgyakorlás, keveset sőt szinte semmit nem ír az említett művében.

Az ászanákról mindössze ennyit ír: –sthira-sukham ásanam– /A helyesen végrehajtott/ testhelyzet (ásana) szilárdan megtartott és kényelmes. A következő sutrában pedig még hozzáfűzi: a végrehajtott ásana akkor megfelelő ha kivitelezése erőlködés nélküli, s benne a ( meditációban zajló) tudati átalakulások vég nélkül fenntarthatók. A rákövetkező néhány sutrában szól a pránájámáról vagyis a légzés szabályozásáról, megfelelő gyakorlásának hatásáról.

Valójában tehát az ászanák, vagyis a jógagyakorlatok végzése a pránájáma gyakorlásával együtt ennek a folyamatnak, a ” jóga létrájának ” egy-egy lépcsőfoka, mely felkészíti, alkalmassá teszi a fizikai és a finomfizika testet erre az útra. Patanjali nem helyez rá különösebben nagy hangsúlyt, míg napjaink nyugati jógakultúrájában ez a „lépcsőfok”, a fizikai és a mentális test „legyőzése” megerősítése kerül a fókuszba.

Legyen szó ezért hát a továbbiakban erről, vagyis a fizikai test jógájáról:. A jóga gyakorlásával a test mind fizikai mind finomenergetikai, mentális síkon megújul. Eszközei tehát az ászanákon túl a légzésszabályozás, mely azon a felismerésen alapul, hogy a légzés és az elme működése összefügg. A légzés szabályozásával az elme szabályozása is elérhető. A légzőgyakorlatok emellett segítenek tudatosítani a testet és az ászanák energetikailag optimalizáló hatásával együtt semmilyen más „testmozgáshoz” nem fogható élményt, hatást érnek el. Az izomtónus, testtartás javul, a hormonháztartás egyensúlyba kerül, a jógaóra végére a test átmosódik friss oxigéndús vérrel és az energetikai blokkok oldódásával megfiatalítja azt.

Még néhány a hatha-jóga gyakorlatok általános élettani hatásai közül:

– Az izmok rugalmasabbá, erősebbé válnak, növekszik a teherbíróképesség, nő az állóképesség.
– Megerősödnek a mélyizmok, javul a testtartás.
– Növekszik az izületek mozgásterjedelme, fokozza az izületi nedvek termelődését, ezáltal porcépítő.
– Javul a mozgáskordináció, az egyensúly, a test- és mozgástudatosság.
– Javul a keringés, gazdaságosabbá, hatékonyabbá válik a szívműködés.
– Masszírozza a belső szerveket, ezáltal javítja funkciójukat.
– Javul az anyagcsere, könnyebben beállítható és megtartható az egyénileg ideális testsúly.
– Kiegyensúlyozódik a hormonális működés.
– Hatékonyabbá válik az immunrendszer működése
– Javul a szellemi teljesítőképesség, nő a koncentráció.
– Növekszik a pszichés egyensúly növekszik a stressztűrő és feldolgozó képesség.

Összegezve: a jóga erősíti, lazítja és nyújtja az izomzatot, javítja a tartást, oldja a stresszt, javítja az emésztést, növeli a fizikai és pszichikai teherbírást, javítja az általános közérzetet, vitalizál.

” A test a lélek és a szellem harmóniájáért. „

Jóga szutra fordítás: Dr Tóth Soma László, BHF rektor

egyéb forrás: Bhf jegyzet alapján