„A prána ott van mindenben, ami éltet.”
A jógában a prána az életerőt jelenti, azt a finom energiát, amit a tiszta levegőből, a fényből vagy akár a táplálékból nyerünk. A légzésben ott van a prána, a napfényben ott van a prána, és minden életet hordozó rezgésben.
Innen már csak egy lépés volt a gondolat, hogy a fény nemcsak hangulatot, hanem nagyon is kézzelfogható biológiai változásokat hoz a testben. Nem véletlen, hogy orvosok és kutatók is foglalkoznak a polarizált fény terápiás hatásaival. Erről szólt az első cikk ebben a témában.
Ez a „jógikus megközelítés” annyira közel áll hozzám, hogy ez a cikk is innen indul ki, DE míg az előző inkább líraian közelíti a „Fény és a fullerén molekula” témát – ez a mostani próbál sokkal „tudományosabb” és informatívabb lenni. … és sokkal több mindent elmondani a fullerén molekula sajátosságairól. A bőrápolásban betölthető potenciális lehetőségeiről.
Ebben a részben az antioxidáns tulajdonságáról lesz szó szinte atomi szinten. 🙂
Tehát folytatom:
A fény azonban kettős természetű. A látható fény nélkülözhetetlen az élethez: serkenti a D-vitamin termelődését, szabályozza a cirkadián ritmust, és még a bőr regenerációját is elősegítheti.
De ugyanennek az elektromágneses sugárzásnak van egy árnyékos oldala is: az UV-sugárzás, ami a bőr öregedésének egyik fő felelőse.
Az UV-sugárzás és a DNS
Az UV-sugárzás olyan hatásnak teszi ki a DNS-t, mintha a sejt, – amikor önmagát reprodukálni szeretné, – a tudnivalókat, a receptet egy könyvől olvasná, de ennek a könyvnek egyes lapjai összegyűrődtek: bizonyos betűk nem olvashatók tisztán.
A sejt próbálja „kikövetkeztetni” az információt, de előfordulhatnak hibák. A legtöbbször kijavítja ezeket, de ha túl sok a sérülés, hosszú távon mutációk alakulhatnak ki, ami hozzájárulhat a bőr öregedéséhez, pigmentfoltokhoz, vagy akár a bőrrák kialakulásához.
Ahogy mondani szokták: „Nincsen rózsa tövis nélkül.” A fény adja az életet – de ugyanakkor képes ártani is. És talán nem véletlen, hogy pontosan ezen az úton, a fény kapcsán jutottam el valami egészen újhoz: a fullerénhez, egy különleges molekulához, amivel először a Zepter weboldalán találkoztam. Egy olyan molekula amely kozmetikum formájában ezekre a támadásokra igazi védőpajzs lehet.
És itt kezdődtek a kérdéseim…
Mi is az a fullerén?
Kérdés: „Ez most valami mesterséges vegyület, vagy a természet része?”
- A fullerént (C60) 1985-ben fedezték fel, és 1996-ban Nobel-díjat kaptak érte. A tiszta szén elem 3. allotróp formája.
- Szénatomokból áll, pontosan 60 darabból.
- A szerkezete gömbszerű, mint egy focilabda: ötszögek és hatszögek kapcsolódnak össze.
- Ezért hívják néha „buckminsterfullerénnek” – Buckminster Fuller építész után, aki hasonló geodéziai kupolákat tervezett.
Személyes szál: „jógikusan” nézve, kicsit olyanok mint a mandalák… 🙂
Mitől ilyen stabil?
Kérdés: „Miért fontos a stabilitás a bőrápolásban?”
- A szénatomok kovalens kötések révén kapcsolódnak → ezek nagyon erős kötések.
- Minden atom 3 másikhoz kötődik, így az egész szerkezet „összekapaszkodik”.
- A molekula ellenáll a hőnek, a fénynek, a kémiai reakcióknak.
Ez óriási előny a kozmetikumokban:
- Sok más antioxidáns (pl. C-vitamin) a levegővel, fénnyel vagy hővel érintkezve lebomlik → rövid idő után elveszti a hatását.
- A fullerén ezzel szemben fotostabil és kémiailag stabil → nem „ég ki” a fény hatására, nem veszíti el a képességeit.
- A La Danza krém pumpás, légzárt csomagolása pluszban óvja a fénytől és a szennyeződésektől – de a fullerén önmagában is jól bírja ezeket a körülményeket.
A sejteket két fronton is támadja az UV
Amikor a bőrünket éri az UV-sugárzás, a sejteknek nincs könnyű dolguk. A káros hatások ugyanis kétféleképpen is jelentkezhetnek:
- Közvetlenül a DNS-ben
Az UV-fotonok közvetlenül eltalálhatják a DNS-t, és a sejt már nem tudja hibátlanul „elolvasni” a genetikai információt. Ilyenkor a sérülés közvetlenül a genetikai kódban keletkezik. - Közvetve, szabad gyökökön keresztül
Az UV-sugárzás más molekulákból elektronokat szakít ki, és így keletkeznek a hírhedt szabad gyökök. Ezek olyanok, mint a nyugtalan „tintapacák”, amelyek nemcsak a DNS-t, hanem a sejtfehérjéket és a membránokat is képesek megtámadni.
Hogyan működik az antioxidáns védelem?
Mi az a szabad gyök, és miért baj?
- A szabad gyök definíciója: olyan atom vagy molekula, amelynek van egy párosítatlan elektronja. Az UV hatására az elektronvesztés a gyakoribb, így erről lesz szó a továbbiakban.
- Ez instabillá teszi → mindenáron próbál elektronhoz jutni.
- A testünkben ez azt jelenti, hogy megtámadhatja a sejteket, fehérjéket, DNS-t.
- Következmény: gyorsabb öregedés, ráncok, gyulladás, sejtkárosodás.
Egy hétköznapi hasonlat: képzelj el egy vacsorát, ahol mindenki párban ül, de van valaki, aki egyedül maradt. …és ő addig nem nyugszik, amíg el nem csábít valakit magának – és ezzel az egész asztaltársaság békéjét felborítja. Ez a szabad gyök a szervezetben.
Kérdés: Miért jobb a fullerén antioxidánsként, mint például a C-vitamin?
- A szabad gyök tehát ebben az esetben egy olyan molekula, amelynek hiányzik egy elektronja → emiatt instabil, és máshonnan próbálja „ellopni”.
- A C-vitamin képes ezt az elektront odaadni, de közben ő maga elhasználódik. Ezért idővel csökken vagy eltűnik az antioxidáns ereje.
- A fullerén delokalizált elektronjai viszont újra és újra semlegesíteni tudják a szabad gyököket → a molekula közben nem fogy el, nem bomlik le.
Miért tudja mindezt?
Az atomokat úgy képzelhetjük el, mint egy pici mag körül keringő elektronok rétegeit.
- Ezek a rétegek az úgynevezett elektronhéjak (vagy energiaszintek).
- A maghoz közelebb levő héjak előbb telnek meg, aztán a távolabbiak.
Mikor „teljes” egy héj?
Minden héj csak meghatározott számú elektront tud befogadni.
Egy héj akkor „teljes”, amikor benne van a maximális számú elektron.
Ez olyan, mint egy ülőhelyekkel teli busz — ha minden helyen ül valaki, a „héj” kész és stabil.
Miért akar minden atom „teljes” héjat?
A természetben az atomok stabil állapotot keresnek.
- A nemesgázok (például a neon vagy a hélium) héja már teljes, ezért nem is reagálnak könnyen más anyagokkal.
- Azok az atomok, amelyek héja nincs tele, megpróbálnak elektronokat megszerezni, leadni vagy megosztani más atomokkal, hogy teljes legyen.
Fullerénnél ez hogy van?
Minden szénatom a fullerénben összesen 6 elektronnal rendelkezik (mert a szén rendszáma 6).
- Ezekből 2 a belső héjon van (ezek nem vesznek részt a kötésben).
- 4 van a külső héjon — ezek a vegyértékelektronok.
A fullerénben minden szénatom 3 másik szénatomhoz kapcsolódik:
- 3 elektronpár (tehát 3 kovalens kötés) kialakításához 3 vegyértékelektron kell.
- Ez a három kötés stabilan rögzített helyen van
A szénnek marad még 1 vegyértékelektronja, ami nincs teljesen lekötve egy konkrét helyre.
- Ezek a „maradék” elektronok összeolvadnak a többi hasonlóval, és létrehoznak egy delokalizált elektronfelhőt, ami az egész fullerén gömböt körülveszi. Itt van külön jelentősége a gömb alaknak
- Ez a felhő tud a szabadgyökökkel reakcióba lépni: adhat elektronokat vagy felvehet, anélkül hogy a kovalens váz sérülne. Tehát maga a molekula stabil marad az elektronfelhő pedig teszi a dolgát, a delokalizált elektronfelhő miatt az atomok teljesnek érzik magukat, a molekula sokáig stabil marad.
Összefoglalva:
A fullerén antioxidáns tulajdonsága abból adódik, hogy a C60 molekula gömbszerű, zárt szerkezetű, és delokalizált elektronfelhő veszi körül az összes szénatomot:
- Gömb alak: A C60 labda alakja azt jelenti, hogy az elektronok egyenletesen „keringenek” a teljes felületen, nem koncentrálódnak egy helyre. Ez a geometriája egyenletes védelmet biztosít minden irányból a szabad gyökök ellen.
- Delokalizált elektronok: Ezek az elektronok nem kötődnek fix helyen egy atomhoz, hanem „felhőként” mozognak a molekulán. Ez teszi lehetővé, hogy a fullerén szinte korlátlanul semlegesítse a szabad gyököket anélkül, hogy önmaga elveszítené az elektronjait.
- Kapcsolat a gömb alak és hatékonyság között:
- A gömb forma stabilizálja az elektronfelhőt.
- A teljes felület aktívan részt vehet a szabad gyökök semlegesítésében.
- Minél „tökéletesebb” a gömb, annál hatékonyabb az antioxidáns működés, mert nincs „gyenge pont” a molekulán.
Egy hétköznapi hasonlat: a C-vitamin olyan, mint egy egyszer használatos papírpohár. Hasznos, de gyorsan fogy. A fullerén inkább egy acélkulacs: újratölthető, újra és újra teszi a dolgát.
Miért nem mindegy, milyen formában használjuk?
Kérdés: „Ha ennyire jó, akkor miért nem árulják minden drogériában fillérekért?”
- A fullerén nyers formájában nem biztonságos: vízben nem oldódik, hajlamos összecsapódni, és így nem lehetne biztonságosan a bőrre kenni.
- Ezért hozták létre a 3HFWC (Three-Fullerene Water Complex) formát, amely vízben oldódik, stabil és biztonságos.
- Így vált lehetővé, hogy kozmetikumokban is megjelenhessen – például a La Danza krémben.
Az én első élményeim a La Danza krémmel
Erről már volt szó egy másik cikkben. Itt.
Ugyanis végül nem bírtam és elégedtem meg csak az elmélettel – ki kellett próbálnom.
Egy tóparti hétvége előtti nap próbáltam ki először. Kellemes állagú, „alig illatos” ami nekem különösen „bejön”, nem hagy zsíros érzetet maga után. Este és reggel használom.
Nagyon könnyű a használata abban az értelemben, hogy adagoló pumpás a kiszerelése. Nagyon „takarékos” így pont annyit nyomok amennyit szeretnék. A reggeli használattal a „fényvédelemnek” is eleget teszek, „belsőleg” a sejtek szintjén, az SPF 50 faktorral pedig „külsőleg”.
Előtte fújás az Oxy Spray-el, hogy az oxygén löket felébressze a bőröm és a steril oxygéndús víz nedvessége még inkább előkészítse a La Danza krém „befogadására”. Ez lett a nyári reggeli rutinom.
