Érzékek, az érzékek szervei és a jóga

A környező világról az érzékszerveinken keresztül szerezhetünk tapasztalást. Ezt könnyű belátni és talán egy kicsit közhelyes is. De, mint sok minden, amit, ha egy kicsit alaposabban megvizsgálunk, akkor meglepetéseket rejt és izgalmasabb, mint gondolnánk. Miért így és ilyen módon érzékelünk? Az anyagi világ, amelyben élünk és létezünk „látható” „hallható” „tapintható” „ízlelhető” és „szagolható”. Ezen öt érzékszerven keresztül kapcsolódik az ÉN, a tudatunk hozzá. De nézzük mindezt a jóga filozófia szemüvegén keresztül.

A teremtéskor Visnu lélegzetével hozza létre az univerzumok sorát és pillantásával „termékenyíti” meg azt.

A durva fizikai elemek (5 van belőle) létrejöttekor először a legfinomabb ilyen elem a tér vagyis „ákása” jön létre. Minden elemhez tartozik egy érzéktárgy és érzékelés, az érzékeléshez egy érzékszerv, mely lehet tudásszerző, illetve cselekvő (érzékszerv). Most csak az előbbiről, vagyis a tudásszerző érzékszervekről lesz szó.

De lássuk hogyan is nyilvánulnak meg egymás után. Legelső a tér elem (ákása) amely „teret” ad minden történésnek az anyagi világban. Ez tehát a legfinomabb az öt közül, az érzéktárgyak közül a pedig a legfinomabb tartozik hozzá, mégpedig a hang. A hanghoz a hallás érzékelése és természetesen a fül a „tudásszerző” érzékszerve.

Az egymás után differenciálódó egyre bonyolultabb elemek hordozzák az előzőek minőségét is, magukban foglalják tehát azokat is. Az ákása után a levegő a következő őselem mely kitölti a teret és mely mozog/mozdulni tud, mikor ezt teszi azt a bőrünkön érezzük. A bőr a tudásszerző érzékszervünk, amivel a tapintást érzékeljük, az érzéktárgy pedig az érintés.

Majd a tűz elem következik, mely nemcsak a hőt, hanem a fényt, a ragyogást is jelenti. Érzékszerve a szem,- szoktuk is mondani, hogy valakinek ragyog a szeme -, az érzékélés pedig természetesen a látás.

Majd következik a víz, melyhez – könnyen kitalálhatjuk – az ízlelés képessége társul, érzékszerve pedig a nyelv.

A legdurvább durva fizikai elem pedig a föld elem. Az utóbbi két elem a legbonyolultabb, olyannyira, hogy már meg is tudjuk fogni. Az ízlelés képességéhez a föld elemmel a szaglás képessége is megjelenik. Tudásszerző érzékszervként az orr. A Teremtés során tehát az anyaghoz létrejön az ahhoz kapcsolódó érzékelés és az érzékelés szerve, mellyel az élőlény kapcsolódni tud hozzá.

A jóga fizikai szintű gyakorlása, a jógaórák során a légzésünkkel együtt, mozdulatainkon keresztül egyre tudatosabbak leszünk a testünkről, így érzékelésünkről is. A jógagyakorlás során a jógapózok ászanák kivitelezése csak egy kis szelete a nagy egésznek, a jógalétrán haladva a gyakorló az életvitelét előírások, szabályozó elvek szerint rendezve a rendszeres meditáció által halad a jóga végső célja felé. Ezt a célt Gaura Krisna Dász vallásfilozófus, vaisnava teológus a „Jóga tiszta forrásból” című könyvében a következőképpen fogalmazza meg: „….. életelvek és gyakorlati útmutatások (követése) az egyébként tökéletlen érzékszerveink teljes tisztulását eredményezik. Ennek következményeként a jógi képes lesz először a finom fizikai világ megtapasztalására, majd az anyagi érzéktárgyak bűvköréből teljesen kiszabadulva a lelki dimenziók érzékelésére. Ezt nevezik felszabadult állapotnak (móksa).” –